A Tóték a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk.